Újságcikksorozatunkból pár gondolat…
1. Tárja ki új ablakát!
Vajon azért nehéz ablakot választani, mert nem vagyunk szakemberek?
Már biztos Önben is felmerült, mire kell odafigyelni az optimális ár/érték arányért, hogyan állapítható meg ténylegesen a minőség, és mi az, amire minden esetben fontos figyelni, hogy valóban évtizedekig elégedett legyen ablakával…
A Gábor Ablak szeretne segíteni ebben, és feltárni az ablakválasztás „titkait”. Önön a sor, hogy tanácsaink segítségével hamarosan új ablakát tárja ki, mégpedig büszkén. Rendszeresen jelentkező írásainkban szeretnénk részletesen és érthetően megválaszolni mindazokat a kérdéseket, amiket egy nem szakmabeli feltehet magának az ablakvásárlás előtti dilemmában.
Először is nem árt tisztában lenni azzal, mi is az az „U” érték? Túl azon a komfortérzeten, amit egy új nyílászáró biztosíthat, az egyik legfontosabb szempont a takarékosság. A korszerű nyílászárokkal jelentős megtakarítás érhető el. Nos, az „U” érték a takarékosság fő mércéje. Biztosan mindenki találkozott már a W/m2K mértékegységgel. Ez a szám jelzi az ablaküveg hőátbocsátási tényezőjét, az „U” értéket, ami minél kisebb, annál jobb szigetelést jelent. Ez mutatja ugyanis, hogy 1 négyzetméter üvegfelületen, 1 kelvin fok hőmérséklet-különbözet hatására hány watt energia távozik el. Az 1.0 W/m2K például kitűnő hőszigetelést biztosít, a 2,8 W/m2K pedig meglehetősen gyengét.
Gyakorlati szempontból is nagy különbségek érzékelhetők az egyes üvegek hőátbocsátási tényezői között. A gyenge (2,8 W/m2K) hőátbocsátási tényezővel rendelkező üveg például nem csak hogy a megfelelő hőszigetelést nem biztosítja, de olyan bosszantó jelenséget eredményezhet, mint becsukott állapotban az üvegfelület párásodása, vagy kellemetlen hidegérzet az ablak közelében. Itt ugyanis az üveg felületi hőmérséklete 14 fok, ha kinn 0 fok van. Nem véletlen, hogy az érvényes rendeletek szerint már nem szabad 2,8-as üveget betenni új beépítés esetén a nyílászárókba. Viszont egy kiváló (Ug=1,0W/m2K) hőátbocsátással rendelkező, fokozottan hőszigetelt üvegnél az előbb említett kellemetlenségekkel egyáltalán nem kell szembesülnünk. Az üveg felületi hőmérséklete is jelentősen magasabb (19 fok), amikor odakint 0 fok van.
A Gábor Ablak üveg kínálatában már elérhető a 0,6 W/m2K U-értékű 3 rétegű üveg is, mely a lehető legjobb hőszigetelést biztosítja!
2. Nem minden az ablaküveg
Hiába választottunk egy jó hőszigetelésű tényezővel rendelkező üveget az ablakunkhoz, ha hagyjuk, hogy ezen U értéken jelentősen rontson a keretszerkezet. Van két másik nagyon fontos tényező az üvegen kívül, ami befolyásolja a hőszigetelést:
- az ablakprofil szélessége
- és a légkamrás száma.
Miért jó, ha egy profil minél szélesebb?
Mert ez nem csak a hőszigetelés hatékonyságát határozza meg, hanem az ablakszerkezet stabilitását is, így még a biztonságérzetet is fokozza. Sőt hiba lenne nem megemlíteni, hogy egy széles profil még a hangszigetelésben is nagy szerepet játszik.
Mik azok a légkamrák, és mi a jó bennük?
A légkamrákat a réteges öltözködéshez lehetne hasonlítani. Már nagyanyáink is azzal érveltek, hogy megfagyunk, ha télen egyetlen vastag ruhát húzunk magunkra. Hogy miért? Mert a levegő nagyon jó hőszigetelő, de csak akkor, ha „megáll” valamiben, így minél több légkamra található az ablakszerkezetben, annál biztosabbak lehetünk benne, hogy nem az utcát fűtjük. A gyártók többnyire 3-5 kamrát alkalmaznak, de a legjobb ablakok 6 légkamrával készülnek. Érdemes minimálisan 5 légkamrát választani, hiszen ez az a kamraszám, ami alatt már nagymértékű eltérés is mutatkozhat a keretanyag és a jó üveg hőszigetelési értéke között. Emiatt nem elhanyagolható, hogy milyen légkamraszámú profilt választunk. Hamar megtérül a kisebb és nagyobb hőszigetelésű ablakok árbeli különbsége, ha a következő néhány évtized fűtésszámláját nézzük. A hosszú távú komfortérzet pedig egyáltalán nem mérhető pénzben.
Két megszívlelendő választási tanács
- Fontos dolog, hogy a nagyobb profilszélesség és a kamrák számának növekedése járjon együtt, hiszen csak a két tényező együttes hatásaként kaphatjuk a legjobb hőszigetelésű nyílászárót.
- Az ár/érték arány vizsgálatakor csakis az „almát az almával” hasonlítsuk össze, és ne a „körtével”, hiszen csak így kapunk egységes és valós képet arról, hogy mi éri meg nekünk és mi nem. A 6 légkamrás termékünk már 82 mm-es beépítési mélységgel rendelkezik.
Egy fontos gondolat: pénz, pénz, pénz…
3. Pénztárcánk veszte a hőveszteség
Tudta, hogy akár 30% hőt is veszíthet nyílászáróin? Ha ezt megakadályozza, spórolhat fűtési költségein. Hogy tisztán lássuk a dolgokat, egy szemléletes ábra segítségével bemutatjuk mennyi hő távozik el a lakásból az egyes részeken. Vigyázat ijesztő számok következnek!
Jól látható, hogy a hő legnagyobb része bizony a nyílászárókon távozik, mégpedig a csukott állapotú nyílászárókon. Egy korszerű műanyag ablak viszont jelentősen kevesebb hőt enged kiszökni, mint hagyományos társai.
Mi az olcsó és mi a drága?
Mese nincs, szinte minden ablak ugyanannyiba kerül a végén. A kérdés csak az, hogy mikor fizetünk érte, és megéri-e azt a rengeteg kényelmetlenséget és időveszteséggel járó problémasorozatot, amit egy rossz nyílászáró képes okozni akár évtizedeken keresztül.
Egy régi (hagyományos) ablak, azon túlmenően, hogy az idő múlásával ront a ház esztétikai megjelenésén, hőszigetelés szempontjából is a ház leggyengébb pontja. A hiányzó vagy a rossz minőségű szigetelés, az egyszerű (nem hőszigetelő) üvegezés és a rossz keretanyagok az okai annak, hogy az ember a szó szoros értelmében az utcát fűti. Napjaink egyre drágább energiaárai mellett ezzel pedig csak évről évre több pénzt dobunk ki az ablakon.
Ezzel szemben egy jó hőszigetelési mutatókkal rendelkező műanyag ablak nagyon jó beruházás a fűtési költségek csökkentésére. A PVC ablak légkamrás kialakításának köszönhetően hőtechnikai szempontból az egyik legjobb hőtartó anyag, így a drágán felfűtött lakás melege benn, a hideg kinn marad.
Hamar megtérül tehát az ablakcserére fordított kiadás, ráadásul a legkorszerűbb típusok változatos formai és színvilágukkal növelik a lakókomfortot, és emelik a lakás értékét.
Mi nem beszélünk zöldségeket…
4. A gomba csak zöldségnek jó
Ahol legalább 72 órát meghaladó időtartamig 75% feletti a nedvességtartalom, ott legfeljebb a penészgombák érzik jól magukat, de az ember nem. Így kezdődhet ugyanis az oly sok problémát okozó penészesedés. A páralecsapódásért és a penészesedésért pedig nem a műanyag ablak a felelős, hanem a hideg felületek és a szellőzés hiánya.
Szellőztetés hiányában a magas belső páratartalom kondenzációs páralecsapódásokat okoz azokon a helyeken, ahol az épületszerkezetben ún. hőhidak vannak. A jelenség akkor jön létre, ha a felület hőmérséklete alacsony (üveg, fal), illetve a relatív páratartalom magas. Emellett az év minden szakában tekintélyes mennyiségű vízgőz keletkezik a légzéssel, főzéssel és leginkább a mosással, tisztálkodással.
Mi a megoldás a páralecsapódásra?
A legjobb, ha megelőzzük a problémát, és rendszeresen szellőztetünk. Igen ám, de kinek van kedve szellőztetni, ha odakint üvöltő hideg van, vagy mi van akkor, ha nem tartózkodunk otthon? Ahhoz, hogy ne csapódjon le a pára, és ne keletkezzen penészgomba a lakásban, ma már olyan speciális vasalatok, illetve beépíthető szellőzők léteznek, amik lehetővé teszik a kis intenzitású, de folyamatos légcserét anélkül, hogy a meleg kiszökne a lakásból. Érdemes ezekről a lehetőségekről érdeklődni ablakvásárlás előtt. Ezek közül kiemelnénk az Aereco szellőzőket, melynek a legfontosabb tulajdonságai a következők:
- nyílászáróba vagy falátvezetésre
- higroszabályozás: a belső páratartalomtól függően nyílnak
- automatikusan és folyamatosan szabályozzák a légcserét minden helységben
- megelőzik a páralecsapódást és a penészesedést
- minimalizálják a szellőzési hőveszteséget
- folyamatosan biztosítják a megfelelő levegő minőséget
- segédenergiát nem igényelnek
- gondoskodnak a gázkészülék légellátásáról
- a gázszolgáltatók elfogadják és ajánlják
- működésük a külső légállapotoktól független
- karbantartásuk egyszerű
- építéskor vagy utólag is elhelyezhetőek
- esztétikus megjelenésűek
- ÉMI minősítéssel rendelkeznek
Csak semmi egyhangúság, szürkeség: színesen gondolkodunk
5. Több, mint esztétika
Egy újabb gondolattal folytatjuk cikksorozatunkat, amellyel megpróbálunk színt vinni az ablakvásárlás „szürke” számai közé…
Nem újdonság, hogy az ablakkeret kiválasztásakor nem pusztán színt választunk, hanem anyagot is, hiszen ma már annyi színezési és felületkezelési technika létezik. De vajon mik azok az alternatívák, amik hosszú távon akár ablakunk élettartamát is növelhetik?
Nem kell lemondani a természetes hatásról
Sem a természetes hatásról, sem a műanyag ablak jó tulajdonságáról nem kell lemondanunk, hiszen ma már számtalan olyan famintázatú fóliával ellátott többféle színárnyalatú műanyag nyílászáró kapható, ami hatásában szinte teljesen úgy mutat, mintha a nyílászárónk valódi fa lenne. Ezzel biztosíthatjuk házunknak a természetes megjelenést, ugyanakkor élvezhetjük a műanyag nyílászáró valamennyi előnyös tulajdonságát: tökéletes záródás, esztétika, hosszú élettartam, alacsony karbantartás igény (pl. nem kell festeni).
Kosz, újrahasznosíthatóság
Fontos tulajdonság még a szennyeződéstaszítás is, hiszen így hosszú távon az ápolás sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb. Sőt, nem utolsó szempont, hogy a környezetvédelmi követelményeknek milyen mértékben felel meg az ablakkeret. A mai PVC keretek többsége például 100%-ban újrahasznosítható. Ezeket a szempontokat mind-mind érdemes átgondolni ablakválasztáskor.
A Gábor-Ablak ,,színkavalkádja” 65 válsztási lehetősséget kínál a klasszikus Aranytölgytől kezdve az új letisztult stílusú Antraciton át az extravagáns Feinstruktur felületig meglévő és leendő ügyfelei részére.
6. Jól gondolja meg…
Ne vásároljon addig ablakot, amíg nem ismeri meg azt a 7 dolgot, amivel elronthatja az új nyílászárója kiválasztását
Mire figyeljünk új ablak vásárlásakor?
Azt mondják, az ablakválasztás legalább olyan nehéz dolog, mint a párkeresés, mert a külső-belső tulajdonságokat egyaránt meg kell ismernünk a jó döntésért. Nos, párkapcsolati tanácsadók nem vagyunk, de az ablakválasztáshoz összegyűjtöttük a 7 legfontosabb tudnivalót, hogy végre tisztán lássuk, mi bújik a szakszavak mögött, vagy mitől jobb az egyik jellemző a másiknál.
- Találkozott már a W/m2K mértékegységgel? Ez a szám jelzi az ablaküveg hőátbocsátási tényezőjét („U” érték), ami minél kisebb annál jobb szigetelést jelent. Az 1,0 W/m2K például kitűnő szigetelést biztosít, a 2,8 W/m2K pedig meglehetősen gyengét.
- A szerkezetben lévő kamrák számára is fontos figyelni. Ez az érték (ellentétben a hőátbocsátási tényezővel) minél nagyobb, annál jobb. Többnyire 3-5 kamrát alkalmaznak az ablakgyártók, de a legjobb ablakok 6 kamrásak.
- A beépítési mélység szintén lényeges tényező a stabilitás, de a hőszigetelés szempontjából is. A hosszabb élettartam érdekében megnövelt, 76-82 mm beépítési mélységű ablakot válasszunk.
- Soha ne becsüljük le a zajterheléssel együtt járó egészségkárosító hatást. Általában elmondható, hogy a légkamrák magasabb száma és a megnövelt beépítési mélység együttesen javítják a hangszigetelést is, ami hosszú távon rengeteg egészségügyi probléma elejét veheti.
- Az ablakvasalatok minősége ma már nem csupán technika, hanem biztonsági kérdés is. Érdemes stabil acélmerevítésű, biztonsági vasalatelemekkel ellátott szerkezetet választani, hogy eltántorítsa a betörőt a cselekvéstől.
- Minden esetben bízzuk szakemberre a falnyílás helyszíni felmérését és az ablak beépítését. Egy tökéletes hő- és hangszigetelt nyílászárót is be lehet úgy építeni, hogy az lényegesen veszítsen jó tulajdonságaiból.
- Fontos információ, hogy az ablakgyártó cég mennyi garanciát vállal termékeire, illetve mióta van a piacon. Figyeljük az arányokat. Biztosan vállalhat 7 év garanciát pl. egy 3 éve működő cég, amikor nincs 7 év tapasztalata a saját termékeiről? Ha kétségeink támadnak, mindenképpen kérjünk referenciát, mielőtt nagy összeget fizetünk ki az ablakokért.
Egyetlen jól választott ablak több tízezer forint megtakarítást, évtizedekig tartó elégedettséget, kényelmet és biztonságot nyújt.
Ezzel szemben a megalkuvás soha nem lesz kifizetődő.
7. A fény, az árnyék meg a szúnyogok
A szúnyogok a fényre jönnek, majd megbújnak az árnyékban? Nem, most nem ezzel az összefüggéssel foglalkozunk. (És ebben a formában egyébként sem igaz.) Nekünk, ablakvásárlóknak sokkal fontosabb, hogy miként válasszunk árnyékolót, valamint szúnyoghálót.
A nagy dilemma
Legyen, vagy ne legyen? Ez itt a kérdés. És ráadásul igencsak fontos. Mert mi történik abban az esetben, ha – pl. anyagi megfontolásból – nemet mondunk, aztán beépítik az új ablakot és nyáron kiderül, hogy redőny és szúnyogháló nélkül „meg tudnánk halni”.
Általában utólag is beépíthetők ezek a kiegészítők, de bizony már csak megalkuvással. Ha ugyanis az ablak vásárlásakor nem gondoskodunk a redőny felrakásához szükséges előkészítésről (pl. az ún. tokmagasításról, tokszélesítőről), akkor a későbbi beszerelés sajnálatos módon a kilátás, a beáradó fény és az esztétika rovására megy.
Miért? Mert a redőny doboza jó néhány centiméterre „rá fog lógni” az ablaküvegre, és hasonlóképpen takar majd a sin is. A különböző redőnytípusok ráadásul különféleképpen csatlakoznak az ablakszerkezethez. Rendkívül fontos tehát, hogy a későbbi redőny vagy szúnyogháló fajtáját már előre gondoljuk ki. Akkor is, ha most még bármilyen okból kifolyólag nem akarjuk felszereltetni.
Miért szerethető?
Ahhoz, hogy a szúnyogháló hasznossága önmagáért beszéljen, elég felidézünk egy alvás helyett vakarózással töltött nyári éjszakát, ám a redőnyben nem csak az a nagyszerű, hogy árnyékol. Nagymértékben javít ugyanis az ablak hő- és hangszigetelésén, valamint óriási szerepet játszik az UV sugárzás elleni védelemben. Ezért olyan szerethető.
Gondoljunk csak bele, a redőny, mint plusz szigetelő felület akár több tizeddel is javíthatja a szerkezet hőátbocsátási értékét, hiszen kialakul még egy légrés a redőny és az üveg között, ahol a levegő újabb szigetelőréteget alkot. Ezen felül a zajszigetelésben játszott szerepe is említésre méltó. A redőnnyel ellátott nyílászáró egy forgalmas út mentén olyan mértékben csökkentheti a beszűrődő zaj szintjét, hogy az mindenféle egyéb költséges zajszigetelő üveg behelyezése nélkül is kellemes közérzetet biztosíthat a benn tartózkodók számára.
Meg kell még jegyezni, hogy – bár a mostani nyílászárók már UV-stabil anyagokból készülnek-, a lehúzott redőny fokozott védelmet nyújt magának az ablaknak, a lakásban lévő bútornak és az egyéb tárgyaknak (pl. függönyöknek) egyaránt.
8. Kiválasztottam az ablakot, most már hátradőlhetek?
Igen, amennyiben jól ismeri a felmérés és beépítés körüli buktatókat vagy gondoskodott már azok elkerüléséről. Még nem? Nos, akkor lássuk mitől fogja új ablaka valóban azokat a tulajdonságokat képviselni, amelyekért a választása éppen arra a típusra esett, és amelyikért fizet. És minden bizonnyal arra is kíváncsi, mi fog történni otthonában egy szakszerű ablakcserénél vagy beépítésnél.
Méregetni vagy szakszerűen felmérni?
Mindenki le tudja olvasni a centiről a számokat, de kevesen tudják, milyen méretekre van szüksége egy ablakgyártó cégnek ahhoz, hogy a megfelelő nagyságú és formájú terméket készítse el. A jó felmérés pedig az eredményes beépítés alapfeltétele.
Lássuk, hogyan történik egy falnyílás pontos felmérése. Vízszintesen és függőlegesen is két-három méretet kell venni az esetleges falszerkezeti hibák miatt, és fontos, hogy a falnyílást átlósan is lemérjük. Miért van erre szükség? Mert ebből derülhet fény arra, hogy a nyílás esetleg nem derékszögű. Ha az átlókban jelentős az eltérés, akkor bizony kőműves munkára is szükség van, hiszen a nyílászárót mindenképpen vízszintes és függőleges módon kell behelyezni.
Mit kell még számításba venni a méretfelvételnél? Azokat a dolgokat, amik az ablakon kívül még helyet foglalnak. A poliuretán habkitöltésre körben egy-egy centimétert kell számolni, valamint, ha nincs meg a falszerkezeten a végleges szigetelő réteg, akkor annak vastagságával szintén számolni kell. Szükség lehet az ún. tokszélesítő alkalmazására, hogy a nyílászáró beépítése esztétikus legyen. Ezek a dolgok minden lakásban egyedi felmérést igényelnek.
Tudta, hogy minden esetben a felmérést végző viseli a későbbi méretpontatlanságból adódó összes felelősséget?
Ez azért van, mert a gyártásban dolgozók, csak a megadott méretek alapján gyárthatják le a nyílászárót. Ezért érdemes a végső pontosítás előtt egy szakember segítségét kérni, ráadásul bizonyos dolgokban csak a helyszínen lehet megfelelő megoldásokat találni, pl. milyen a legpraktikusabb nyitásirány, hogyan kell a szerkezeteket úgy alakítani, hogy a lehető leghatékonyabb legyen mind költségét, mind a kilátást biztosító ablakfelület tekintetében. A jó szakember segítsége tehát nem pénzkidobás, hanem annak megelőzése.
Ha már ott a szakember, hasznos tanácsokat is kérhetünk
Egy jó felvilágosítás karbantartási ismeretekkel gazdagít, és felhívja a figyelmet a különböző szerkezeti előkészítésekre (redőny, párkány, könyöklő helyének előkészítése). Nem kell szakavatottnak lennünk, de tudjunk azokról a dolgokról, amit mi is megtehetünk az ablakunk élettartamának növeléséért.
Egy tökéletes minőségű ablakot is be lehet úgy építeni, hogy az lényegesen veszítsen értékéből
Az értékéből? Ez még csak hagyján, de az évtizedekig tartó elégedettség is elmaradhat. Egy nyílászáró megfelelő működésének nem csak az a feltétele, hogy az alapanyagok kiváló minőségűek legyenek, hanem az is, hogy a beépítés a lehető legszakszerűbb módon történjen. Minden esetben bízzuk szakemberre ezt a feladatot.
Otthon vagy munkaterület?
Az ablak behelyezésekor az otthonból munkaterület lesz, ezért az ott zajló folyamatokhoz biztosítani kell a megfelelő hozzáférési lehetőséget. Ablakcsere esetén pedig a helyszín minél tökéletesebb megóvásáról (takaró fóliák, stb.), valamint a kényesebb használati tárgyak) törékeny dolgok) védelméről érdemes gondoskodni.
Mit ne tegyünk? Fontos dolog, hogy nem szabad közvetlenül a beépítés után elkezdeni szem a festést, sem bármiféle javítási munkát mindaddig, amíg a területet át nem adja a beépítő. Hogy miért? Mert amíg a lakás munkaterület, addig az a kivitelező felelősségi körébe tartozik, és egy idő előtti javítás elfedhet olyan részeket, ahol esetlegesen még tömítetlenség áll fenn. Bármilyen hiba a javítások előtt még felfedezhető, és helyben korrigálható, de utólag már bizony nehéz megkeresni, hol van a probléma.
Így zajlik egy szakszerű beépítés:
- Az összes beépítendő ablakszerkezet mennyiségi meglétének ellenőrzése
- Az ablaknyílás és az ablak méretének egyeztetése
- A helyszín előkészítése, a szükséges padozattakarások elhelyezése (csak bontásos csere esetén)
- Régi ablak kiszerelése (csak bontásos csere esetén)
- Régi tömítőanyag eltávolítása (csak bontásos csere esetén)
- Káva megtisztítása
- Káván lévő üregek eltömítése (csak bontásos csere esetén)
- Az új ablakról a szárny levétele
- Az új tokszerkezet behelyezése a falnyílásba
- Ideiglenes ékekkel való rögzítése
- Támasztó ékek elhelyezése
- A tokszerkezet pontos vízszintes és függőleges beállítása
- A tok falszerkezethez való rögzítése csavarral/tokrögzítő vasalattal
- Poliuretán szigetelőhab felvitele
- Az ablakszárny visszaakasztása
- Funkciópróba (esetleges utólagos beállítás)
- Párkány és könyöklő felszerelése (amennyiben ez kérés volt)
- Takarólécek felszerelése (amennyiben ez kérés volt)
- Átadás-átvételnél a működtetés elmagyarázása
Amikor az ablak már a helyén van…
Amennyiben nem kapnánk automatikusan, mindenképpen kérjünk munkalapot, vagy legalább egy átadás-átvételt igazoló dokumentumot. Praktikus mindezekre ráírni a beépítés pontos dátumát, valamint a beépítők nevét, és a garanciális idő leteltéig feltétlenül őrizzük meg a megrendelés visszaigazolást, számlát, szállítólevelet, illetve a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot.